Tisztelt Ünnepi Konferencia! Kedves Kollégák, Ápolótársak!

„Az ápolók a szegényekkel dolgoznak, a szegénység ellen”
 

Ez az Ápolók Nemzetközi Napjának idei jelmondata, ezért köszöntő gondolataimat ennek jegyében fogalmaztam meg.
 

A szegénység napjaink legnagyobb nyomorúsága. Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa ezért úgy döntött, hogy az Ápolók Nemzetközi Napjának témájául az idén a szegénységet választja.
 

Közel 1,2 milliárd embertársunk él feneketlen szegénységben, napi 1 dollárnál is kevesebb pénzből. Ez azt jelenti, hogy nem jutnak hozzá az egészséges élethez szükséges alapvető dolgokhoz, mint a megfelelő élelem, víz, ruházkodás, lakás és egészségügyi ellátás. Rajtuk kívül akár 2,8 milliárdot is eléri azoknak az embereknek a száma, akik 2 dollárnál kevesebből élnek naponta.
 

A szegénység és a rossz egészségi állapot kéz a kézben járnak, a szegény emberek a megromlott egészség aránytalanul nagy terhét viselik. A legszegényebb 1,2 milliárd emberre nehezedik a fertőző betegségek, az anyai és perinatális halálozás és hiányos táplálkozás által az egész világon okozott teher három negyede. A szegénység különös kegyetlensége az az ördögi körforgás, amely abban mutatkozik, hogy az emberek nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és más eszközökhöz, amelyek segítségével növelni tudnák jövedelmüket és javítani egészségi állapotukat. Jó egészség nélkül viszont az emberek lehetőségei arra, hogy kimeneküljenek a szegénységből, mérhetetlenül leszűkülnek.
 

Mit tehetünk mi, ápolók? Mi jól tudjuk, hogy a befektetés az oktatásba, az egészségügyi ellátásba és a józan szociálpolitikába javíthatja az egészségi kimeneteleket. Azt is tudjuk, hogy az egészség érték, tehát az egészség fejlesztése és védelme központi fontosságú feladat kell hogy legyen. Mindez azt jelenti, hogy ismernünk kell az egészséget meghatározó tényezőket, az önérvényesítés képességének fejlesztését és tudnunk kell közösen dolgozni a közösségekkel és sebezhető csoportokkal az ő sajátos szükségleteinek a kielégítése érdekében.
 

Fáradozhatunk annak érdekében, hogy a szegényeket tisztelettel kezeljék, és azért is, hogy befolyásolhassuk a politikákat és programokat biztosítva azt, hogy azok a szegények és legelesettebbek érdekeinek szem előtt tartásával fogalmazódjanak meg.
 

Lobbizhatunk a tisztességes munkavégzési körülmények, a biztonságos munkahelyek, a legszegényebbek 70%-át kitevő nők egyenlő jogai érdekében, és lobbizhatunk az egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférés biztosításának érdekében is.
 

Az ápolók alkotják az egészségügyi dolgozók közül azt a csoportot, akikben a leginkább megbíznak az emberek.
 

Nagyon sokat tehetünk azért, hogy a szegény emberekkel együtt és az ő érdekükben dolgozzuk. Velük együtt dolgozunk annak az elérése érdekében, hogy hallathassák hangjukat, hogy bevonják őket az őket érintő döntések meghozatalában, és hogy foglalkozzanak a hozzáférés, foglalkoztatás, szolgáltatások, nem, etnikai és faji hovatartozás szerint kialakult egyenlőtlenségekkel. A kliensekkel, a szolgáltatást nyújtókkal, a közösségi vezetőkkel, a szakmapolitikusokkal és a nagypolitikát alakítókkal karöltve dolgozva mi is tehetünk azért, hogy a szegénység pestisét leküzdhessük.

Az ünnepi köszöntő Christine Hancock az Ápolók Nemzetközi Tanácsának (ICN) elnöke és Judith A. Oulton ügyvezető igazgató levele alapján készült.