Gyilkos utánzatok – ápolók a gyógyszerhamisítás ellen

Az Ápolók Nemzetközi Napjának idei mottója Ápolók a betegek biztonságáért: küzdelem a hamis, illetve rossz minőségű gyógyszerek ellen kapta a központi szerepet az ICN által vezetett multiszektoriális kampányban, bevonva minden egészségügyi dolgozót, betegképviseleteket, termelőket valamint egyéb szabályozó szerveket.

Mi hamis, illetve rossz minőségű gyógyszer? A rossz minőségű, valamint hamisított gyógyszerek súlyosan veszélyeztetik a lakosság, a betegek egészségét, illetve az ellátás minőségét. Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA) felmérése szerint a hamis készítmények a forgalomban levő gyógyszerek több, mint 10%-át teszik ki mind a fejlődő, mind pedig a fejlett országokban. Becsült adatok szerint a fejlődő országokban a hamisított gyógyszerek a 25%-os arányt is elérik. Nyilvánvaló hogy a globalizáció és az egyre terjedő Internet használat elősegíti a hamisított készítmények elterjedését. A hamisított gyógyszerek elsődleges áldozatai a betegek, illetve az egyéb fogyasztók. Ezen emberek védelmének érdekében elengedhetetlen a széles körű tájékoztatás és felvilágosító munka, valamint a nem megfelelő minőségű gyógyszerfogyasztás következményeinek ismertetése. Az ápolók, mint elsődleges gondoskodók kulcsszerepet töltenek be a hamisított gyógyszerek felismerésében és a gyanús készítmények megfelelő szerveknél való jelentésében.

A WHO meghatározása szerint hamisított gyógyszernek minősülnek azon készítmények, amelyeket szándékosan és félrevezetően hibásan címkéznek, nem feltüntetve a készítmény azonosságát, és/vagy eredetét, valamint azon termékek, amelyek megfelelő hatóanyagot tartalmaznak hamis csomagolásban de rossz összetételben, illetve hatóanyag nélküli vagy hatástalan hatóanyag-tartalmú szerek. A Gyógyszerészek Világszövetségének (FIP) álláspontja szerint a hamis gyógyszerek a szándékosan és félrevezetően hibásan címkézett készítmények amelyeken nincs feltüntetve a készítmény azonossága és/vagy összetétele és forrása, illetve a gyártás során felhasznált anyagok.

Rossz minőségű gyógyszernek minősülnek a WHO állásfoglalása szerint azon eredeti gyógyszerek, amelyeket legitim gyártók állítanak elő, de nem felelnek meg a minőségi előírásoknak. Ezek a készítmények minősége a nem megfelelő gyártási technológiából, vagy eltartásból eredően csökkenhet. A rossz minőségű gyógyszerek lehetnek gondatlanság, emberi mulasztás, elégtelen emberi és anyagi erőforrás-hiány ill. hamisítás következményei. Forgalomba kerülhet elégtelen minőségű gyógyszer akkor is, ha a legitim gyártó törvényen kívüli ügyletekbe keveredik. Amennyiben a rossz minőségű készítmények célja a jogtalan profit biztosítása, gyógyszerhamisításról beszélünk.

A hamis készítmény kifejezés vonatkozhat márkára vagy hatóanyagra, vény köteles, vény nélküli és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre egyaránt. Ezen készítmények tartalmazhatnak az egészségre ártalmatlan, de akár mérgező hatóanyagokat is.

A hamis vagy módosított hatóanyagok (pl. farmakológiailag aktív, vagy más közvetlen hatású) mellett ezen készítmények tartalmazhatnak olyan hozzáadott anyagokat, amelyek a fogyasztókra károsak lehetnek. A vivőanyagok a gyógyszerek készítésénél használatosak, esetenként a bevételt segítik, általában közömbös, vagy enyhén aktív farmakológiai aktivitással. Néhány országban lejárt, lopott, vagy nem engedélyezett gyógyszerekkel kereskednek, megváltoztatva a dobozon feltüntetett lejárati időt. Jelen van a termékmanipuláció olyan formája is, mikor az eredeti csomagolásba hamis készítményt töltenek. A rossz minőségű gyógyszerek azokban az országokban terjednek, ahol az egészségügyi infrastruktúra összeomlott, pl. a háború sújtotta területeken, ill. ahol a felügyelő és ellenőrző intézmények nem működnek hatékonyan. Hasonlóan nőhet ezen szerek előfordulása ott, ahol a gyógyszerek ára magas, és nem megfizethető, ilyenkor a rászorulók alternatív forrásokat keresnek.

A rossz minőségű gyógyszerek nem biztonságosak és hatékonyak, nem gyógyítják illetve előzik meg a betegségeket, ezáltal károsítják a betegeket. A rossz minőségű gyógyszerek pazarolják a beszerzési, raktározási, szállítási és elosztási erőforrásokat, amellett hatástalanok, vagy egyenesen kártékonyak akár mérgezést, illetve halált okozva. A rossz minőségű gyógyszerek az egyik leggyakoribb forrásai a rezisztencia kialakulásának egyes fertőző betegségekben, mint pl. a tuberkulózisban. Példaképpen a rossz minőségű gyógyszerrel kezelt tuberkulózis, amely egyébként 3 hónap alatt gyógyítható, költsége 11 USD, átalakulhat multirezisztens formába, amelynek kezelési időtartama meghaladja a két évet, a kezelés költségei pedig a százszorosát az első vonalbeli készítmények árának, amelyekkel a nem rezisztens típusok gyógyíthatók.

Fordította: Gáti Katalin
FirstMed Centers főnővére