Magyar Ápolási Egyesület

 
Általános szabályok

1.1. Az Egyesület neve: Magyar Ápolási Egyesület (a továbbiakban Egyesület), angolul: Hungarian Nursing Association, németül: Ungarisches Verein für Krankenpflege.

1.2. Az Egyesület azon – egészségügyi és szociális ellátás területén működő – szakdolgozók (továbbiakban ápolók) független szervezete, akik munkájukkal és magatartásukkal az egészség építését, megőrzését és helyreállítását kívánják közhasznú tevékenységükkel szolgálni.

1.3. Az Egyesület székhelye: 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 2.

1.4. Az Egyesület levelezési címe: 1431 Budapest, Pf 190.

1.5. Az Egyesület működési területe: Magyar Köztársaság. Jellege: országos egyesület.

1.6. Az Egyesület alapítási éve: 1989.

1.7. Az Egyesület jogelődje: A Magyar Kórházszövetség Ápolási Szekciója

1.8. Az Egyesület bélyegzője: köriratban az Egyesület neve és alapítási éve.

1.9. Az Egyesület jogi személy.

1.10. Az Egyesület képviselője: az elnök.

1.11. Az Egyesület küldöttközgyűlés által elfogadott alapszabály szerint működik.

1.12. Az Egyesület kiemelkedően közhasznú szervezetként működik.
 
2. Az Egyesület célja és feladatai

2.1. Az Egyesület célja

a) Az egészség építésének, megőrzésének, helyreállításának segítése az ápolási gondozási munka révén.

b) Részvétel az egészségpolitika alakításában.

c) Az ápolók szakmai és etikai érdekeinek képviselete.

d) Az ápolás és gondozás elméleti oldalának fejlesztése, az eredmények alkalmazása az ápolás és gondozás gyakorlatában.

e) Társadalmi vélemények közvetítése az egészségügyi és szociális szolgálatok irányítói felé.

f) Az ápolás és gondozás biztonságos munkakörnyezetének védelme, méltó erkölcsi és anyagi megbecsülésének elérése a munkahelyeken és a társadalomban.

2.2. Az Egyesület feladatai

a) Az Egyesület törekszik a különböző intézményi keretekben (állami intézményekben, humán, szolgáltató szférákban, a különböző társadalmi szervezetekben, egyházakban, magánvállalkozásokban) tevékenykedő ápolók, gondozók, technikusok és egyéb egészségügyi szakemberek szakmai, társadalmi összefogására, fejleszti az Egyesületi tagok szolidaritását.

b) Az ápolási/gondozási (a továbbiakban: ápolási) munkával foglalkozók szakmai szemléletmódjának formálása, szakmai fejlődésük támogatása érdekében fórumot biztosít szakmai viták számára, tudományos fórumot teremt a képzéssel foglalkozók részére, előadásokkal és tanfolyamokkal segítik az ápolók továbbképzését.

c) Szakmai támogatást nyújt a helyi önszerveződő megoldások kezdeményezőinek, elősegíti a társadalmi aktivitás növekedését.

d) Segíti az ápolói és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységet végzők információcseréjét, támogatja munkájukat a tagság számára készülő információs kiadványokkal (szakirodalmi ajánló jegyzék, cikkfordítások, konferenciaanyagok, előadásszövegek).

e) Munkája során kapcsolatot tart hasonló külföldi egyesületekkel. Segíti a nemzetközi tapasztalatcserét (külföldi előadók meghívásával esetenként tanulmányutak szervezésével, a nyelvtanulás fontosságának propagálásával).

f) Együttműködést alakít ki az ápolási munka egyes részterületeivel fogalakozó hazai intézményekkel és egyesületekkel.

g) Működési körében vállalkozásokat is fenntarthat. E tevékenysége eredményeként jelentkező bevételeit és egyéb jövedelmeit közhasznú céljainak és feladatainak megvalósítására fordítja.

h) Az egészségfejlesztéssel és helyreállítással kapcsolatos minden területen szaktevékenységet végez, amely nem tartozik közvetlenül az orvosi ellátás körébe.

i) Részt vesz, és véleményt nyilvánít az ápoló/gondozó képzési, továbbképzési szakképzési rendszerének és követelményszintjének kialakításában, az ápoló/gondozó feladatok ellátásával kapcsolatos feltételek kialakításában, az ápolás etikai előírásainak kidolgozásában és fejlesztésében.

j) Ápolásetikai ügyekben saját elhatározásából, vagy felkérésre állást foglal, véleményt nyilvánít, eljárást kezdeményez.

k) Véleményt nyilvánít saját elhatározásból, vagy felkérésre az egészségügyi dolgozókat érintő törvények és rendeletek megalkotásában, az ápolásvezetői állások betöltésénél, illetve megszüntetésénél.

l) Közreműködik a tagság munkavégzésre irányuló szerződéshez kötött jogainak érvényesítésében.

2.3. Az Egyesület közhasznú feladatai

Az Egyesület céljainak megfelelő, az 1997. évi CLVI. törvény szerint kiemelkedően közhasznú tevékenységnek minősülő olyan közfeladatok, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia:

2.3.1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés (1990. LXV. tv.8.§, 1997. CLIV. tv. 142.§ (2) bek. g) pontja, 1949. XX. tv.35.§ (1) bek.) Lásd: a 2.1.a) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.h) pontban írt egyesületi feladat.

2.3.2. Egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1997. CLIV. tv.141.§ (1) bek., 141.§ (1) bek. c) pontja) Lásd: a 2.1.d) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.h) pontban írt egyesületi feladat

2.3.3. Tudományos tevékenység, kutatás (1990. LXV. tv.8.§, 1997. CLIV. tv. 141.§ (3) bek. f) pontja) Lásd: a 2.1.d) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.b),d),e) pontokban írt egyesületi feladatok.

2.3.4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (1990. LXV tv.8.§, 1993. LXXIX. tv. 70.§, 85.§, 87.§., 1997. évi CLIV.tv. 38.§ (1) bek. d) pontja, (2) bekezdése, 141.§ (3) bek.g) pontja és 150.(1) bek. d) pontja) Lásd: a 2.1.d) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.b),i) pontokban írt egyesületi feladatok.

3. Az Egyesület tagjai

3.1. Az Egyesület tagsága rendes, pártoló, tiszteletbeli és ifjúsági tagokból tevődik össze.

3.2. Az egyesület rendes tagja az a nagykorú, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgár, aki az egészségügyi ellátás valamely területén fejti ki, vagy nyugdíjazásáig fejtette ki tevékenységét, továbbá azonosul az Egyesület céljaival és feladataival, a legjobb tudása és képessége szerint kész azok megvalósításában rendszeresen és tevékenyen részt venni, vállalja az Alapszabályban az Egyesület tagságával kapcsolatban előirt kötelezettségeket.

3.3. Az Egyesület pártoló tagja lehet, az Egyesület működéséhez, tevékenységéhez anyagi és szakmai, vagy egyéb támogatást nyújtó magánszemély (nem jogi személy, szervezet) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyaránt.

3.4. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, aki az ápolás területén jelentős eredményeket ért el, illetve ennek fejlődését elősegítő kiemelkedő közéleti tevékenységet folytat, vagy az Egyesület javára különleges szolgáltatásokat teljesít.

3.5. Az Egyesület ifjúsági tagja lehet az egészségügyi / szakiskolai / szakképző, főiskolai és egyetemi hallgató, aki kéri felvételét. Az ifjúsági tagok az Országos Vezetőség által megállapított kedvezményekben részesülnek.

3.6. Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjai külföldi állampolgárok is lehetnek.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az Egyesület tagja

a) „A Magyar Ápolási Egyesület tagja” címet használhatja;
b) Az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt vehet;
c) Választhat és választható az Egyesület szerveibe;
d) Az Egyesület fórumain felszólalhat, javaslatot tehet, intézkedéseket kezdeményezhet, szavazhat, a döntéshozatalban részt vehet;
e) Az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait és a tagságot megillető kedvezményeket igénybe veheti;
f) Az Egyesület tevékenységéhez elméleti és gyakorlati segítséget igényelhet.

4.2. Az Egyesület tagja köteles:

a) képviselni a szakma alapvető etikai normáit;
b) az egyesületi célkitűzések és feladatok megvalósításában a legjobb tudása szerint részt venni különösen vonatkozik ez az általa elvállalt feladatok és megbízások pontos teljesítésére;
c) a rendes tagok, a Küldöttközgyűlés által megállapított tagdíjat tárgyévben, állandó megbízással havonta, csekken félévente vagy évente egy összegben befizetni. A tanuló, a GYES-en lévő és nyugdíjas tagok, amennyiben más jövedelmük nincs, a mindenkor megállapított tagdíj 50%-ának megfizetése alól mentesek.
d) az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit az Egyesület szerveinek határozatait, intézkedéseit, betartani és végrehajtani.

5. A tagsági viszony keletkezése

5.1. A felvételi kérelmet az Egyesület helyi vezetőségéhez kell benyújtani.  A felvételről vagy elutasításról a helyi szervezet dönt.

5.2. A tagsági viszony a kérelemnek (belépési nyilatkozat) a Vezetőség által történt nyilvántartásba vételével és az első tagdíj befizetésével keletkezik.

5.3. Tiszteltbeli tagok személyéről az Országos Vezetőség egyszerű szótöbbséggel dönt.

6. A tagsági viszony megszűnése

6.1. Az Egyesület tagsági viszony kilépéssel, törléssel vagy kizárással szűnik meg.

6.2. Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszonya annak, aki ezt a helyi vezetőségnél írásban bejelenti. A kilépés a tag bejelentésének a Vezetőség által történő kézhezvételétől hatályos.

6.3. Törléssel szűnik meg az egyesületi tagsága annak, aki meghalt. A Vezetőség törölheti a tagok sorából azt is, akinek több mint egyévi tagdíjhátraléka van és azt felszólításra sem fizeti be a felszólításról számított 2 hónapon belül.

6.4. Kizárás a tag jogszabályba, az alapszabályba ütköző és a szakmai etikai normáit sértő tevékenység, vagy magatartás miatt történhet. A kizárás kérdésében való döntés első fokon a Vezetőség, másodfokon a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Egyesület tagja ellen etikai eljárást kezdeményezhet a Felügyelő Bizottság, vagy a helyi szervezet vezetősége.

7. Az Egyesület szervezete

7.1. Küldöttközgyűlés

7.1.1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

7.1.2. A küldöttközgyűlésbe minden ötven tag után egy küldött választható. A küldöttek mandátuma 4 évre szól. Minden küldöttnek egy szavazata van. Az Országos Elnökség szavazati joggal vesz részt a Küldöttközgyűlésen.

7.1.3. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az Egyesület ügyintéző, képviselő szerveinek és vezető tisztségviselőinek - ideértve a Felügyelő Bizottság tagjait is - megválasztása és visszahívása;
c) az Egyesület hosszú távú (két küldöttközgyűlés közötti időszakra szóló) általános és gazdasági tervének megállapítása; - ezekről és a Felügyelő Bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadása;

d) az Egyesület más egyesületekkel való egyesülésének, feloszlásának kimondása;
e) a feloszlás kimondása esetén az Egyesület vagyonának felhasználásáról szóló döntés;
f) döntés másodfokon a tag kizárásával kapcsolatos ügyekben.
g) a Vezetőség határozatai, döntései elleni panaszok elbírálás.
h) a közhasznúsági jelentés elfogadása minden év május 31. napjáig,
i) a tagdíj mértékének meghatározása
j) az éves beszámoló elfogadása.
k) az éves költségvetés elfogadása.
l) tagságot érintő megállapodásokat kötni - a szervezet céljaival összhangban - a működési területén tevékenykedő más szakmai egyesületekkel.
m) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály hatáskörébe utal.

7.1.4. A küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal Május 31.-ig bezárólag kell összehívni. Küldöttközgyűlést kell akkor is összehívni, ha ezt a tagok egyötöde az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza, illetve ha a Felügyelő Bizottság indítványozza.

7.1.5. Az Egyesület Vezetősége bármikor rendkívüli küldöttközgyűlést hívhat össze.

7.1.6. A küldöttközgyűlést az Országos Vezetőség a küldöttközgyűlés előtt legalább 30 nappal valamennyi küldöttnek elküldött meghívóval hívja össze, olymódon, hogy az írásbeli meghívó tartalmazza a küldöttközgyűlés napirendjét.
A küldött csak személyesen vehet részt a küldöttközgyűlésen, küldöttigazolványa másra át nem ruházható.
Amennyiben a Vezetőség valamely oknál fogva a küldöttközgyűlést – bár azt az Alapszabály előírja – nem hívná össze, úgy a Felügyelő Bizottság elnöke írásban köteles felhívni a Vezetőséget a küldöttközgyűlés megtartására és ennek elmaradása esetén a küldöttközgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke összehívja.

7.1.7. A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak. A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a Küldöttközgyűlést ismételten össze kell hívni, legkorábban 30 perc elteltével, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra. A megismételt Küldöttközgyűlés a megjelent küldöttek számára való tekintet nélkül határozatképes.

7.1.8. A küldöttközgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni, ha a szavazategyenlőség ekkor is fennáll a MÁE elnökének a szavazata dönt. Az ügyintéző és képviselő szerveket titkos szavazással kell megválasztani. E szervek tagjai nem lehetnek egymással alá-, fölérendeltségi munkaviszonyban, illetve nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.

7.1.9. Az Országos Vezetőség dönthet a küldöttközgyűlés levélszavazás útján történő működéséről is. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörei közül az alapszabály módosításáról, az egyesület megszűnésének elhatározásáról valamint a választásokról levélszavazás útján nem lehet döntést hozni.

7.2. Szakmai Tanácsadó Bizottság

Az Egyesület működéséhez tartozó szakterületen kiemelkedő szakmai, társadalmi munkássággal rendelkező tagok közül a Vezetőség, jelző véleményező feladatok végzésére Szakmai Tanácsadó Bizottságot hoz létre.

7.3. Az Országos Vezetőség

7.3.1. A két küldöttközgyűlés közötti időtartamra az Egyesület legfelsőbb döntést hozó szerve, az Országos Vezetőség (a továbbiakban: Vezetőség), amelynek mandátuma 4 évre szól. A folytonosság biztosítása érdekében a vezetőség tagjai  kétszer újraválaszthatók.

7.3.2. A Vezetőség 24 állandó tagból áll.
A vezetőség állandó tagjai: elnök, alelnök, az előző ciklus elnöke (tanácskozási joggal), valamint a szekciók képviselője, a megyei szervezetek és Budapest képviselője, további tagjai a működő szekciók képviselői.
Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, régióvezetők, szakmai szekciók képviselője. 
Az elnök a választási ciklus letelte után, amennyiben nem kerül újraválasztásra, a soron következő ciklus idejére az elnökség tagjává válik. Az új elnököt, alelnököt a küldöttközgyűlés közvetlenül választja meg. A megyei és budapesti szervezetek vezetőit pedig a szervezet megyei és fővárosi szintű taggyűlései választják meg. A régióvezetőket az adott régió megyei vezeti maguk közül választják. A szekciókat képviselő elnökségi tagot a szakmai szekciók vezetői maguk közül választják A Szekcióvezetők a Vezetőség munkájában, mint szakmai tanácsadó testület teljes joggal vesznek részt.

Az elnökség javaslatára a vezetőség tiszteletbeli elnöki címet adományozhat. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal meghívható az elnökség rendes üléseire.

7.3.3. A Vezetőség feladat- és hatásköre:
- irányítja és szervezi a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását;
- a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az Egyesületet érintő bármely kérdésben határozatot hoz, intézkedik és a Küldöttközgyűlést informálja;
- irányítja a szakmai szekciók vezetőségeinek a munkáját;
- előkészíti a Küldöttközgyűlés elé kerülő határozatokat, javaslatokat és beszámolókat, így különösen a az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést;
- összehívja a rendes és rendkívüli Küldöttközgyűléseket, meghatározza az ülések helyét, idejét és javaslatokat tesz a tárgysorozatokra;
- az elnök felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
- véleményezi a helyi szervezetek és szakmai szekciók éves munkatervét és beszámolóját;
- megerősíti a helyi vezetőségek és a szakmai szekciók vezetőinek tagjait tisztségükben, feladatuk nem megfelelő ellátása esetén javasolja visszahívásukat;
- jóváhagyja a megyei szervezetek gazdálkodásához nyújtandó összeget;
- elbírálja a helyi szervezetek határozatai, döntései ellen benyújtott panaszokat.

7.3.4. A Vezetőség a fenti hatásköréből nem ruházhatja át a küldöttközgyűléssel kapcsolatos hatásköreit.
 
7.3.5. A Vezetőség a határozatokat az érintettekkel írásban közli. Személyes ügy esetében levél útján, kollektív érintettség vagy személyi érintettség nélküli esetekben pedig az Egyesület lapjában kell a döntést nyilvánosságra hozni a legközelebbi lapszámban.
 
7.3.6. Az Országos Vezetőség ülései nyilvánosak. Az elnök vagy az alelnök zárt ülést rendelhet el, ha az Egyesület érdekei ezt megkívánják.

7.3.7. A Vezetőség üléseit legalább negyedévenként tartja. A Vezetőség határozatképes, ha a tagok 50 % - a + 1 fő jelen van. A határozatokat egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozzák. Bármelyik tag javaslatára a Vezetőség dönthet a titkos szavazás mellett.

7.4. Az elnök feladat és hatásköre:
 
 Az elnök feladat- és hatásköre:
- képviseli az Egyesületet.
- munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület alkalmazottai tekintetében
- felelős az Egyesület belföldi és nemzetközi ügyeiért
- előkészíti és vezeti az Országos Vezetőség üléseit, gondoskodik a határozatok rögzítéséről, végrehajtásáról.
- dönt az elnökségen belüli munkamegosztásról

7.5. Az alelnök feladat és hatásköre:
- az elnök akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet
- ellátja azon feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza
- a Vezetőség és a Küldöttközgyűlés határozatairól az ülések jegyzőkönyveinek felhasználásával az alelnök olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a Vezetőség és a Küldöttközgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, nyílt szavazás esetén személye.

7.5.1. Az Egyesület a döntések végrehajtásának szervezésére, a gazdálkodás és ügyvitel irányítására főállású dolgozókat alkalmazhat.

7.6. Állandó Bizottságok

Az Állandó Bizottságok az Egyesület folyamatosan jelentkező, országos jellegű, nagy volumenű feladatainak végrehajtását szolgálják. Segítik a helyi szervezetek és  az országos vezetőség munkáját.

Állandó Bizottságok:
a) Felügyelő Bizottság
b) Etikai Bizottság
a) Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság
b) Szakmai Fejlesztési Bizottság

Az Állandó Bizottságok alapszabályban nem szabályozott feladataikat saját szervezeti és működési szabályzatuk rendezi.
Az Állandó Bizottságokat a Küldöttközgyűlés vagy az országos vezetőség kezdeményezi. Az Állandó Bizottság vezetőségét saját tagjai sorából választja.

7.6.1. A Felügyelő Bizottság

7.6.1.1. A Felügyelő Bizottságot a Küldöttközgyűlés választja. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll.

7.6.1.2. A Felügyelő Bizottság a szükséghez képest, de legalább negyedévente ülést tart. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

7.6.1.3. A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását. A bizottság tagjainak nincs utalványozási joga, ilyen jogkörrel fel nem ruházhatók. A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól írásban tájékoztatja a Vezetőséget, és intézkedéseket indítványozhat. Intézkedései javaslatának elutasítása esetén küldöttközgyűlést hívhat össze. A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület minden iratába betekinthetnek és az Egyesület bármely tisztségviselője, tagja vagy alkalmazottja köteles kérésükre a szükséges felvilágosítást megadni.

7.6.1.4. A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttközgyűlés is összehívhatja. A bizottság tevékenységéről a Küldöttközgyűlésnek köteles beszámolni.

7.6.1.5. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek az Egyesület tisztségviselői.

7.6.2. Etikai Bizottság
Az Etikai Bizottságot a Küldöttközgyűlés választja, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjai közül elnököt választ. Az Etikai Bizottság tagjai sem a Vezetőség, sem az Felügyelő Bizottság tagja vagy ezek közeli hozzátartozója, közvetlen alá-, fölérendeltje nem lehet munkaterületén. Az Etikai Bizottság előkészíti a Vezetőség elé kerülő etikai és fegyelmi ügyeket. A bizottság saját ügyrendje szerint ülésezik, a bizottság összehívása a bizottsági elnök feladata.

7.6.3. Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság 
A Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottságot a Küldöttközgyűlés választja, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság véleményezi az ápolói kart érintő munkajogi anyagot, előkészíti a Vezetőség elé kerülő jogi és érdekképviseleti ügyeket. A bizottság saját ügyrendje szerint ülésezik, a bizottság összehívása a bizottsági elnök feladata.

7.6.4. Szakmai Fejlesztési Bizottság
A Szakmai Fejlesztési Bizottságot a Küldöttközgyűlés választja, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A Szakmai Fejlesztési Bizottság előkészíti a Vezetőség elé kerülő ápolás szakmai, elsősorban az oktatás, szakképzés fejlesztésével, gyakorlati irányelvfejlesztéssel kapcsolatos munkaanyagokat. A bizottság saját ügyrendje szerint ülésezik, a bizottság összehívása a bizottsági elnök feladata.

7.7. Megyei szervezetek

7.7.1. A megyei szervezetek a Magyar Ápolási Egyesület megyei alapon szerveződött, legfontosabb alapegységei.

7.7.2. A megyei szervezet megyénként vagy a fővárosban legalább 50 fő létszám esetén hozható létre. A megyei szervezet tagjai sorából vezetőt vagy páratlan számú vezetőséget választ. A vezetőség egy tagja gazdasági felelősi funkciót visel, és az ezzel kapcsolatos feladatokat végzi. A megalakult megyei szervezetet és vezetőségét az alakuló ülés jegyzőkönyvének megküldése után, az országos vezetőség 15 napon belül nyilvántartásba veszi. A megyei szervezet nem önálló jogi személy.

7.7.3. A megyei szervezet jogosult “A Magyar Ápolási Egyesület .... megyei szervezete” bélyegző használatára.

7.7.4. A megyei szervezet feladata, joga kötelessége:
a) saját működési területén védje és elősegítse a tagok szakmai és etikai érdekeinek érvényre jutását;
b) az Egyesület céljainak és döntéseinek előkészítése és végrehajtása érdekében dolgozzanak, illetve ellenőrizzék azok végrehajtását;
c) tagnyilvántartás vezetése;
d) tagdíj beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása
e) működési területükön döntési joggal rendelkezzenek a következőkben:
- a tagfelvételi kérelem elfogadása vagy elutasítása;
- etikai eljárás kezdeményezése;
- az országos vezetőség vagy szponzorok által rendelkezésükre bocsátott  anyagi eszközökkel való gazdálkodás;
- helyi vezetők megválasztása;
- küldöttek megválasztása a Küldöttközgyűlésre;
- jogosultak tagjaikat képviselni és véleményüket nyilvánítatni munkahelyük vezető és érdekegyeztető testületeiben;

7.8.  Helyi szervezetek

7.8.1. A helyi szervezetek a Magyar Ápolási Egyesület területi vagy intézményi alapon szerveződött, legfontosabb alapegységei.

7.8.2. Helyi szervezet legalább 10 fő létszám esetén, az ország bármely területén (város, község, intézmény, csoport) létrehozható. A helyi szervezet tagjai sorából vezetőt vagy páratlan számú vezetőséget választ. A vezetőség egy tagja gazdasági felelősi funkciót visel és az ezzel kapcsolatos feladatokat végzi. A megalakult helyi szervezetet és vezetőségét az alakuló ülés jegyzőkönyvének megküldése után, a megyei vezetőség 15 napon belül nyilvántartásba veszi. A helyi szervezet nem önálló jogi személy.

7.8.3. A helyi szervezet jogosult “A Magyar Ápolási Egyesület .... helyi szervezete megnevezés használatára.

7.8.4. A helyi szervezet feladata, joga kötelessége:
a) biztosítani az információt tagjaik és az Egyesület vezető testületei között;
b) taggyűlést tartani szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal;
c) tagjaiknak a végzett munkáról és gazdálkodásukról beszámolni;
d) a gazdálkodásról szóló elszámolást vezetni, amit a bizonylatokkal együtt minden évben egy alkalommal a Felügyelő Bizottságnak ellenőrzésre átadnak.
e) a megyei vezetőséget munkájukról és gazdálkodásukról tájékoztatni;

f) a helyi szervezet jogosult a Magyar Ápolási Egyesület Országos Vezetőségén keresztül miniszteri kitüntetésre javaslatot tenni.
g) a helyi szervezetek megyei, fővárosi szervezetekbe tömörülnek. A megyei, fővárosi szervezetek vezetőségének megválasztására az Alapszabály országos vezetőségre és választási szabályokra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
h) saját működési területén védje és elősegítse a tagok szakmai és etikai érdekeinek érvényre jutását;
i) az Egyesület céljainak és döntéseinek előkészítése és végrehajtása érdekében dolgozzanak, illetve ellenőrizzék azok végrehajtását;
j) tagnyilvántartás vezetése;
k) tagdíj beszedésével kapcsolatos feladatok
l) működési területükön döntési joggal rendelkezzenek a következőkben:

- etikai eljárás kezdeményezése;
- az országos vezetőség vagy szponzorok által rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel való gazdálkodás;
- helyi vezetők megválasztása;
- jogosultak tagjaikat képviselni és véleményüket nyilvánítatni munkahelyük vezető és érdekegyeztető testületeiben;

8. Szakmai Szekciók

8.1. A tagság indítványa alapján, a Szakmai Szekciók megalakulását a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Új Szakmai Szekció indításához minimum 50 fő egyesületi tag szükséges. A Szekció megszűnését a szekció vezetőségi periódusának leteltét követő Küldöttközgyűlés hagyja jóvá.

8.2. Szekció vezetőségét a szekció tagjai közül a tagok választják. A Szakmai Szekció vezetőségének mandátuma 4 évre szól, a folytonosság érdekében újraválaszthatók. A 4 évenkénti választás az Egyesület Országos Választási Küldöttközgyűlése után egy éven belül kell tartani.

8.3. A Szekció működését a Magyar Ápolási Egyesület Alapszabályával összhangban kialakított Működési Szabályzatok határozzák meg.

8.4. A Szekció évente legalább egy alkalommal a szakmai fejlődést összegző, elősegítő országos rendezvényt tartanak. A Szekció vezetője a szekció munkájáról évente egy alkalommal tájékoztatja az Országos Vezetőséget.

8.5. A Szakmai Szekciók közreműködnek tagjaik nyilvántartásának vezetésében.

8.6. A Szakmai Szekciók az Egyesület körpecsétjével megegyező, a szekció nevét, vagy nevének rövidítését tartalmazó feliratú pecsét használatára jogosult.

8.7. A Szakmai Szekciók tagjaikként, évente 1 havi tagdíjtámogatást kapnak a működési költségek fedezésére. Az újonnan alakuló szekciók minimálisan 50 fő taglétszám esetén részesülnek anyagi támogatásban. A Szakmai Szekciók által szervezett rendezvény nettó bevételének 92 százalékával gazdálkodik. A Szekciók vezetőségei – a helyi szervezetek mintájára – szekció vezetőt és gazdasági felelőst választanak. A gazdasági felelős az Egyesület Pénzkezelési Szabályzatának megfelelően látja el feladatait.

8.8. Az Egyesület Szakmai Szekciói:
1. Alapellátási
2. Hallgatói
3. Foglalkozás-egészségügyi ápolói
4. Gyermekápolói
5. Klinikai Elektrofiziológiai
6. Pszichiátriai és mentálhigiénés ápolói
7. Szakoktatói
8. Szociális
9. Szülésznői

9. Választási szabályok

9.1. Az Egyesület hatékony működtetése érdekében ötezer tag után egy főállású választott vezető tisztségviselő alkalmazható a következők szerint: elnök, alelnök.

9.2. A főállású választott tisztségviselő tisztségének megszűnése (periódus letelte, lemondás vagy visszahívás) a főállású munkaviszony 30 napon belüli megszűnését vonja maga után

9.3. Az Egyesület tisztségviselőinek választása titkos szavazással, egyszerű többséggel történik.

9.4. A választás eredményét az Ápolásügyben a választást követő első számban és a MÁE honlapján 30 napon belül közzé kell tenni.

9.5. Az Egyesületben történő bármely választáson – kivéve a választott testületek saját soraiból történő elnökválasztást – valamennyi rendes tag egyenlő jogokkal vesz részt, mindenki választó és választható

9.6. A küldöttközgyűlésen történő választást Jelölő Bizottság készíti elő, amelynek elnökét és legalább két tagját a küldöttközgyűlést megelőzően a Vezetőség bízza meg.

9.7. A küldöttközgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szavazati többséggel Szavazatszedő Bizottságot hoz létre, amely egy elnökből és legalább két tagból áll. A jelölést a Jelölő Bizottság elnöke, a szavazást a Szavazatszedő Bizottság elnöke vezeti le. Minden küldött jelölhet és minden tag jelölhető. A jelölt abban az esetben kerül fel a szavazólapra, ha a jelenlévők legalább 1/5-e támogatja a jelölését. A jelölőlapra felkerülésről nyílt szavazással dönt a küldöttközgyűlés. Egy személy csak egy tisztségviselői posztra jelölhető. A jelölést az alábbi sorrendben kell megtenni:

- az Egyesület elnöke
- az Egyesület alelnöke
- az Országos Felügyelő Bizottság tagjai
- az Országos Etikai Bizottság tagjai
- a Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság tagjai
- a Szakmai Fejlesztési Bizottság tagjai

Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte.

10. Az Egyesület anyagi forrásai

10.1. Az Egyesület anyagi forrásai:
a) tagdíjak;
b) jogi személy vagy magánszemély által az Egyesületnek nyújtott támogatás;
c) egyéb forrásokból származó bevételek (állami támogatás, tanfolyamok, kiadványok, vállalkozások bevételei, adományok, alapítványok).

10.2. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

11. Az Egyesület működésének egyéb szabályai

11.1. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, ha ezzel személyhez fűződő jogok nem sérülnek. Az iratbetekintést - előzetes időpont egyeztetés után - országos szinten az Elnök vagy az alelnök illetve az általuk ezzel megbízott személy, megyei és fővárosi szinten a megyei, fővárosi szervezet vezetője biztosítja.

11.2. Az egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módja: a jelzés. Jelzés szóban (telefonon, személyesen), és jelzés írásban (levél, fax, e-mail, stb.). A jelzés az Egyesületen belül a kérelem, információ, tapasztalat, vélemény közös megnevezése. Bármelyik tag vagy más magánszemély, szervezet, jogi személy fordulhat jelzéssel az Egyesület tisztségviselőihez. A tisztségviselők az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kötelesek elintézésre a jelzést továbbítani a szakmai és szervezeti kompetenciával rendelkezőhöz.

11.3. Az egyesület működésének és döntéseinek nyilvánosságát a testületi szervek üléseinek nyilvánossága, a székhelyen rendszeresített faliújság hirdetményei, a mindenki számára nyitva álló irat-betekintési jog, az Ápolásügy és a MÁE honlapja biztosítja.

11.4. Az Országos Vezetőség küldöttközgyűlés által elfogadott éves beszámolóját közzé kell tenni az Egyesület lapjában. Az Egyesület, mint kiemelkedően közhasznú szervezet működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait tartalmazó közhasznúsági beszámolót országos szakmai folyóiratban kell közzétenni legkésőbb a tárgyévet követő ötödik hónap végéig.

11.5. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe (1997. évi CLVI. törvény 19.§ (1) bek.) bárki betekinthet. Ennek módja az, hogy az Elnök vagy az alelnök – időpont-egyeztetést követően - betekintést biztosít a közhasznúsági jelentésbe.

11.6. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más is, bárki részesülhet.

11.7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

11.8. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét semmilyen formában nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

11.9. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek az országgyűlési képviselői, megyei és fővárosi önkormányzati választáson jelöltállítás valamint a pártpolitikai tevékenység minősül.

11.10. Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a küldöttközgyűlés kimondja. Megszűnik az Egyesület akkor is, ha a Bíróság jogerősen feloszlatta vagy megszűnését megállapította. Az Egyesület vagyonáról megszűnése esetén az utolsó küldöttközgyűlés dönt.

12. Vegyes és záró rendelkezések

12.1. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnök, az alelnök, az Országos Vezetőség tagjai. Tisztségviselők, a helyi szervezetek vezetői, és az állandó bizottságok tagjai.

12.2. A tisztségviselők visszahívását írásban indokolva kezdeményezheti a helyi szervezet, a Szakmai Szekció, az országos Vezetőség, vagy a Felügyelő Bizottság. A visszahívási indítványt az Országos Vezetőség és a Felügyelő Bizottság közös ülésen tárgyalja. A visszahívásról titkos szavazással a Küldöttközgyűlés dönt.

12.3. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére a közhasznú szervezetekről szóló törvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai (1997. évi CLVI. törvény 8.§ (1) bekezdése, 9.§, 26.§ m) pontja) az irányadóak:
„8.§ (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.”
 „9.§ (1). A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.”

Ebből a szempontból nem minősül a közhasznú szervezet szolgáltatásának az Egyesületben vállalt tisztséggel (ellenőrzés, közvetlen tapasztalatszerzés, reprezentáció, marketing, vezetés, stb.) együtt járó részvétel az Egyesület rendezvényein és az Egyesület szervezésében zajló - nem pénzbeli - szolgáltatásokban.

A fenti összeférhetetlenségi esetköröket meghaladóan az Egyesületen belüli belső összeférhetetlenség áll fenn egyrészt a vezető tisztségviselői funkciók között (két funkciót egy személy egyidejűleg nem láthat el), másrészt az Felügyelő Bizottsági tagság és más vezető tisztségviselői funkció között.

12.4. Az Egyesület tagjainak a feladatok ellátása miatt elmaradt keresetét és a felmerült költségeit az Egyesület megtérítheti. A tisztségviselők részére tiszteletdíj állapítható meg.

12.5. Az Egyesület feladatainak teljesítése érdekében fizetés, illetve megfelelő díjazás ellenében alkalmazottat és szakértőket vehet igénybe.

12.6. Az Alapszabály által nem tartalmazott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2009. április 29.

 

                                                                                                                                                                Bugarszki Miklós
                                                                                                                                                                          elnök